Aggodalmak a kezdetek előtt…

       Én nem kapok a kurzusért kreditet. Nem vagyok annak a generációnak a szülöttje, akik már jól értenek (érthetnének) ehhez a technikához. Bár sok tekintetben jóval szélesebb körben és nagyobb tudással kezelem az IKT-s technikákat, mint a gyerekeim. Egyszerűen érdekel és mindig is érdekelt ez a világ. Az első pedagógusok között voltam, akiket az állam annak idején számítógéphez „juttatott”, így lettem oktatás informatikus. Ezért végeztem el a Szegedi Tudományegyetemen az informatikus könyvtáros képzést. Pedagógus szakvizsgát a Corvinus Egyetemen szerettem volna „tenni”, e-learning szakértő szakon, de legnagyobb bánatomra nem indult a képzés. Így kerültem az ELTÉre (no meg a TÁMOP pályázat „nyomására”), ahol valahogy kapcsolatba kerültem Ollé János blogjával, nyitott kezdeményezéseivel. Azóta követem az eseményeket, jelentkezem virtuális és konnektivista kurzusokra, nézem a Pedagógia-Online webináriumait (online), stb., stb. Szóval úgy érzem, igazán elkötelezett vagyok.

      Most mégis aggódom. (Nem a kreditek miatt. :-) ) Még az egyetemen tanultam a hiperszöveg (hypertext) elterjedéséről (a hipermédiát most ne is említsük), melynek a legismertebb képviselője a WWW (Word Wide Web). Azt tanultam, hogy itt az ember fia nem lineárisan fogadja be a szöveget, nincs sorrend a befogadásra, szabadon barangolhatunk. A szabadság azonban, a hatalmas információmennyiség miatt dezorientációhoz vezethet. Eddig a tudományos része. Vagyis van még egy, kicsit áltudományos, de ott tanították ezt is: Az ember nem szemetel a Neten. Persze ez ma már nem lehet igaz, hiszen a nagy Internetes tartalomszolgáltatók maguk generálják, hogy minél többen legyenek „aktívak”, cseteljenek, blogoljanak, twitterezzenek, stb. a világhálón. (Vajon a szerverek kapacitása meddig bírja ezt? No, ehhez a részéhez valószínű nem értek.)

    Szóval azt próbálom feldolgozni magamban, hogy ha írok heti 2 db 12ezer karakteres blogot, kommentelek 28-at, posztolok a Facebookon, megosztom rövid gondolataimat a Twitteren, az nem szemetelés-e? Ugyanis ki van zárva, hogy minimum 60 különböző gondolat jusson eszembe. (2x28 + 2 blog + 2 post…) Tehát, vélhetően az fog bekövetkezni, hogy 1 gondolatot többször is elmondok majd. Többszörösen leszek jelen a csoportban és a hálón is. (Lehet, hogy csak velem van baj? Nem vagyok elég kreatív?)

       Ezek a gondolatok gyötörnek (no és az, hogyan lesz időm a szakdolgozatomra), de közben nagy a várakozás bennem! Ezért aztán senki se hallgasson a kételyeimre, különösen azok ne, akik kreditet is kapnak érte!! Remélem májusra már el is felejtem, hogy ezt írtam indulásként.