Generációk – „árkok”, szakadékok

A dilemma továbbra is fennáll, értelem vagy érzelem (a regényben persze nem vagylagos a kettő – vagyis nem eldöntendő a kérdés.)

Második heti témánk a Digitális nemzedék elméletek. Felhasználói szokások, életkor és IKT kompetencia. Ez a hét, úgy vélem különösen hasznos volt számomra, mert a téma lefedi szakdolgozatom elméleti részét. Sok hasznos információ gyarapította gondolataimat és a dolgozat bibliográfiáját is. A mai bejegyzést arra is használnám, hogy kicsit rendszerezzem gondolataimat. Így tehát lehet, hogy eldöntöttem az induló kérdést, inkább az értelem oldaláról igyekszem megközelíteni ezt a bejegyzést.

Induljunk ki a legelemibb megközelítésekből a köznyelvi vélekedésekből, ahogyan azok már hosszú ideje aposztrofálják a 80-as évek közepe után született és mostanra kamasszá vagy fiatal felnőtté érett embereket. A „bezzeg mi nem ilyenek voltunk…” nem csak ennek a kornak a szólása. De az, hogy „egész nap ül a számítógép előtt…” vagy, hogy „Facebookozik az órán…” nagyon is újkeletű megközelítés. Ezen mondatok létrejöttét, - mondhatjuk úgy is -, hogy a technikai fejlődés felgyorsulása, az Internet elterjedése tette lehetővé. (Persze így jókorát ugrunk a folyamatban.) Ezek a köznyelvben elterjedt vélemények leginkább az Internethez és ennek szemszögéből vizsgálva, a mai ifjúsághoz kapcsolódnak. Milyen elképzelések terjedtek el a köznyelvben az Internet hatásairól? Ha ezt megismerjük, már nagyjából tudjuk is, hogy milyen ártalmak leselkednek fiataljainkra. (Természetesen az alábbi sorok írója nem tett különbséget ártalmak tekintetében a generációk között.)

• a megbízhatóság kérdése: nem tudhatod, ki van a másik oldalon, hogy kivel kommunikálsz,
• a hitelesség: vajon lehet-e hinni a világhálóról megszerzett információknak,
• a valóságérzék elvesztése: akik túl sokat lógnak a hálón, elvesztik a valósággal való kapcsolatukat,
• az elidegenedés: a számítógép rabjai a valós kapcsolataikat fokozatosan leépítik,
• az identitás elvesztése: az interneten bárki/bármi lehetsz, csak egy idő után azt nem tudod, hogy ki is vagy valójában,
• az agresszió: a számítógépes játékok életidegenek és erőszakossá tesznek,
• a pornográfia és pedofília, a szélsőségek megjelenése: az internet a ferde hajlamú és szélsőséges nézetű emberek kedvelt találkahelye,
• a kommunikáció elszürkülése: a személyes kommunikáció sokszínűsége elvész az új eszközök miatt, a nyelvünk elsatnyul,
• data-szmog: belefulladunk az információs óceánba, nem tudunk eligazodni az interneten fellelhető sok-sok információ között.[1]

A mai divatos köznyelvi felfogás értelmében generációk különülnek el aszerint, hogy elfogadják-e vagy sem a fenti ártalmak meglétét. Jelesül a fiatalabbak látszólag nem törődnek ezekkel a veszélyekkel, az idősebbek pedig óriásinak vélik őket. Vagy még árnyaltabban, akik köznyelvileg vagy akár pedagógiailag közelítik meg ezt a problémát pro és kontra tudnak érveket a negatív és a pozitív oldal mellett is.

"A félelmeknek és negatív hangoknak a hátterében az ember mélylélektani lényegéből fakadó pszichológiai tulajdonságok állnak. Például, hogy a legtöbb ember fél az ismeretlentől, az újtól és a változástól."[2] Véleményem szerint itt máris megtaláltuk a generációk közötti első szakadékot. Mintha a mostani generációknál az új dolgoktól való félelem, különösen a technikai újdonságok területén, csak az idősebbekre lenne igaz.

A témában szakértő Z.Karvalics László A netnemzedék vizsgálatának szemléleti alapjai című tanulmányában felhívja a figyelmünket a pedagógiai megközelítések ismeretelméleti hibáira[3]  Azt mondja, hogy ha az ismeretelméleti hibákat felismerjük „még nem oldottunk és nem magyaráztunk meg semmit. De talán részben sikerült megtisztítani az utat, hogy mindehhez hozzáfoghassunk.”

Bevezetőm kissé rejtélyes volta abból ered, hogy szándékosan nem neveztem még meg a generációkat. Vizsgáljuk meg, hogy milyen generáció elméletek léteznek.

A generációkat érintő számos empirikus kutatás elméleti hátteréül Mannheim Károly generációfogalma szolgált. Egy mai generáció – Mannheim szerint – olyan társadalmi csoport, amelyben az életkor ugyan nem korlátozza a csoporthoz tartozást, de kiterjed azoknak az egyéneknek az összességére, akik serdülőkorukban vagy felnőttkoruk korai szakaszában szükségszerűen konfrontálódnak egy korábban létező kultúrával és valószínűleg ennek átalakítási szándéka is megfogalmazódik bennük. (MANNHEIM 1952.) Egy generáció tapasztalatait leginkább a tagjai között jelentkező, éledő, visszaható tudatosság alakítja az érési folyamat során. Így a generáció nem jelent koherens vagy könnyen azonosítható társadalmi egységet. [4]

Vajon a fenti értelmezés mentén azonosíthatjuk-e Magyarországon a „Nagy Generációt”, a NAGYGENERÁCIÓt – így, csupa nagybetűvel - valamennyien, 48 környékiek, felületes meghatározással a rock, a farmer nadrág, a trabantwartburgskoda, a csuklós Ikarusz, a Túró Rudi és a sárga rózsa nemzedékét.[5]

És szintén a Mannheimi meghatározás alapján vajon létezik-e bármilyen, a technikai fejlődés és az Internet által összekovácsolt generáció? Vizsgáljuk meg az eszerint, vagyis az Internettel való találkozás szempontjából kialakult generációs elméleteket:

• "Veterán generáció„: 1925-1945
• idős korban találkoztak először az Internettel számukra a számítógép használat már önmagában is kihívás
• nehezen tudnak megbirkózni a digitális társadalom kihívásaival
• „Baby-boom„: 1946-1964
• életük derekán találkoztak az internettel
• munkavégzésükbe és hétköznapjaikba egyre nagyobb intenzitással építik be az Internetet
• "X-generáció„: 1965-1979
• a hírnöknemzedék, az átmeneti generáció
• megbízhatóság, kontrolláltság, elmélyült szakmai igényesség, magas motiváció, kooperativitás, karrierizmus
• "Y-generáció„: 1980-1995
• digitális nemzedék első hulláma, magánéletükben nap, mint nap jelen van az Internet
• "Z-generáció - IT-generáció„: 1996-tól
• beleszülettek a digitális világba, bátrak, kezdeményezőek, kevésbé kételkednek saját képességeikben, korlátaikban, praktikus szemléletűek[6]

Ha ezt a fajta felosztást nézzük, akkor felfedezhető-e szakadék a generációk között? Úgy gondolom, hogy a felosztáshoz tartozó magyarázatok a pozitivista szemléletet képviselik, óriási árkok nem képződnek az egyes generációk között, hiszen már a Baby-boom is „egyre nagyobb intenzitással” használja az Internetet. Az X generáció „elmélyült szakmai igényessége” összehasonlítva a Z „praktikus szemléletével”, kiegyenlítődni látszanak a különbségek.

A különböző generációk információs társadalomban betöltött szerepét más szemszögből is vizsgálták szaktekintélyek.

Don Tapscott Digitális gyermekkor című művében a gyerekek, fiatalok internetezési szokásairól ír. (2001.) Majd Mark Prensky már egységes, homogén csoportnak írja le ezt a generációt. Az ő felosztása szerint beszélünk digitális bennszülöttekről és digitális bevándorlókról. Bár tanulmányának első mondata nagyon ”ütős” és már 2001-ben igaznak bizonyult: „Megdöbbentőnek tartom, hogy az oktatás minőségének romlásával kapcsolatos sok hűhó és vita közepette figyelmen kívül hagyjuk a legalapvetőbb okot. A tanulóink radikálisan megváltoztak. A mai diákok már nem azok, akiknek a jelenlegi oktatási rendszert tervezték.”[7] Prensky műve igazi generációs szakadékot teremtett, olyannyira, hogy többen sérelmesnek érezték ezt a felosztást, Amerikában és más országokban is. Többek között azt tartják problémának bírálói, hogy a bennszülöttek közel sem egységesek technikai tudás terén, de a tartalom helyes használatában, az információk feldolgozásában még olyannyira sem. Ezen kívül a bevándorlók közül sokan már jóval a bennszülöttek előtt rendelkeztek ezen a területen magas színvonalú tudással.

A hazai nemzedékek kutatásában is jelentős tanulmányok születtek. Az alapot többek között Ságvári Bence szociológus kutatása szolgáltatta[8]. A fiatalok internetezési szokásairól egyebek mellett a következőt állapította meg:

• 96%-a internetezik, 64% napi rendszerességgel
• az internetet és a Web 2.0 technológiákat (Messenger, Skype) használják iskola utáni kapcsolattartásra

A felosztásokat szelídítette meg a Netgeneráció 2010 kutatás (Fehér Péter – Hornyák Judit), mely a TeNeGen (Teach and Reach The NEt GENeration) tanárok eredményeit saját kutatással ötvözve mutatja be a Magyarországi helyzetet. A cím nagyon beszédes: „Mítosz vagy valóság?” A felmérés eredményeit a 2010. április 14-15-én megrendezett Pedagógiai Mérés Értékelés Konferencián is bemutatták. Mint, ahogy már Prensky óta több tanulmány, ez is azt bizonyítja, hogy

• ·  a fiatalok esetében „a számítógéppel és az interneten töltött idő „hasznosulása”  legalábbis megkérdőjelezhető.”
• · a diákok informatikai tudásszintje elmarad a kívánatostól, és nagyon messze van attól a közvélekedésről, hogy „ők már így születtek, és mindent tudnak”.
• · a fiatalok döntő többsége csupán a szórakozás egyik lehetséges eszközének tekinti a számítógépet és az internetet[9]

Levonhatjuk a következtetést talán a fentiekből is: a generációk közötti szakadékok legalábbis nem egyértelműek, de semmiképp sem olyan mélyek, mint ahogy ezt néhányan felnagyítják. Se az egyik, se a másik fél javára nem dönthető el, hogy kinél van az előny. Talán az leszűrhető a fenti felvetésekből, hogy –maradva a betűkkel való jelölésnél – az X és az Y(Z) generációnak is útmutatásra van szüksége. Ha lesarkítjuk, akkor az egyiknek a technika világában kell fejlődnie, a másiknak a technika tartalmas használhatósága kérdésében.

Mentorként mindenképp szem előtt kell tartanom, hogy a fiatal pályakezdők jártasabbak a digitális technológiákban, de ha nem, akkor tudnom kell, hogy hogyan segíthetem őket, hiszen a módszertani szemléletváltáshoz ezen technológiák ismeretére is szükség van.

---

[1] Pintér Róbert A magyar információs társadalom fejlődése és fejlettsége a fejlesztők szempontjából (2004) - http://mek.niif.hu/02300/02336/02336.pdf

[2] Pintér Róbert A magyar információs társadalom fejlődése és fejlettsége a fejlesztők szempontjából (2004) - http://mek.niif.hu/02300/02336/02336.pdf

[3] Z. Karvalics László :: A netnemzedék vizsgálatának szemléleti alapjai - Új Pedagógiai Szemle 2001 július-augusztus - http://www.ofi.hu/tudastar/karvalics-laszlo

[4] Sigita Kraniauskiene Generációk: a fogalom gyakorlati alkalmazása - VILÁGOSSÁG 2007/7–8. - http://epa.oszk.hu/01200/01273/00040/pdf/20071109195954.pdf

[5] http://www.168ora.hu/bluzone/nagygeneracio-olvasoi-level-turo-rudi-ikarusz-86446.html

[6] Digitális nemzedék megváltozott pedagóguskompetenciák - Klenovitsné Zóka Tünde

[7] Digitális bennszülöttek, digitális bevándorlók Szerző: Marc Prensky 2001. október Forrás: On the Horizon (NCB University Press, Vol. 9 No. 5. 2001. október) - http://goliat.eik.bme.hu/~emese/gtk-mo/didaktika/digital_kids.pdf

[8] Ságvári, IT Generáció, Fanta Trend Riport, 2007

[9] Netgeneráció 2010 – Egy felmérés tanulságai, Fehér Péter – Hornyák Judit, http://www.scribd.com/doc/48558319/Feher-Peter-Hornyak-Zsolt-Net-Generation-2010